Mély és fájdalmas csend ereszkedett egy hatalmas lélekre. Egy olyan nap virradt fel, amely után semmi sem maradt a régiben. A ház körül most minden örökre elcsendesedett. Korábban még remény csillogott a szemekben, mikor mentő szirénája törte meg a délután nyugalmát, de később a remény is kifulladt. Egy végletekig legyengült test, egy fáradt szív – és egy búcsú, amit nem lehetett elhalasztani.
MUTATJUK MI TÖRTÉNT!
A nő, aki eltávozott, nem akárkihez tartozott. Ő volt az a nővér, akire egy ikonikus alak mindenét feltette volna. Igen, ő volt Emőke – Nick Árpád nővére. Azé a Nick Árpádé, akit sokan csak az „acéltestű” férfiként ismernek, de akinek belül egy megszakadt szív dobog most fájdalmasan.
Árpi, aki a világot is képes lenne megemelni, ezúttal egyetlen asszony elvesztésének súlya alatt roskadt meg. A Metropolnak korábban elcsukló hangon mesélt: apró falatokra vágta nővére ételét, ő etette, mozgatta, reményt öntött belé nap mint nap. De a testvéri szeretet, bármennyire is tiszta, nem tudta legyőzni a halált.
EBBEN A BETEGSÉGBEN HAGYTA ITT SZERETTEIT: